Nem gondoltam volna hogy ennyire jó lesz visszaköltözni. Igaz, hogy bejártam fél pestet a cuccaimmal, meg a Gabi cuccaival, aki nem tudja, hogy a Kálvin, vagy a Kálvária téren lakik...de el is felejtettem az egész cipekedést, ahogy beléptem a koliba. Olyan látni az itteni arcokat, mintha el se mentem volna, vagy nem két hónapot töltöttem volna otthon, hanem egy hétvégét.
Úgy örültem a Dunának, a négyeshatosnak, még a kosznak is:)
Sőt jobban meggondolva a pakkal bóklászás is vicces volt:D
Csak ne hiányoznának annyira, akik otthon maradtak.... Tamás beköltözhetne a szomszédba, például, meg elviselném a tesóját is, sőt, még egy kósza rajztanárt is:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése