Annyira sz@r hogy már jó

Helókittis. Helókittis a boxere. Nem vicc. Rózsaszín. Helókittis.

Beszarok.

"...Örülök, hogy volt Lajos...!"

Ennél nem kell szebb vallomás, azt hiszem.

Ha nagy leszek, veszek egy motort. Nem mintha hátul ülni rossz lett volna ;) A sejhajom nem érzemXD 250 km elsőre:D De azt mondta az egyik motoros pasas, hogy "...Néztem is, hogy a feneke alapján lóra termett!" Szóval megyek máskor is:P

Tegnap este ünnepeltük Enike barátném huszadik szülinapját, és picit sokkolt, amikor közölte, hogy Balázs is eljön. Féltem kicsit a helyzettől... Nem attól, hogy én hogyan reagálnék, hanem inkább attól, ő mit fog szólni... Szerencsére nem lett semmi baj, kedélyesen elbeszélgettünk egy-egy feles meg három kör tequila mellett. Hozzáteszem, ennek köszönhető, hogy megeredt a nyelvem, és képes voltam megkérdezni, hogy miért utálja Csabát (system error.).

Ami azonban megütött, akkor történt, amikor hajtogattam egy szórólapból egy liliomot. Az egyik közös barátunk szülinapjára csináltunk ilyet annak idején, pontosan 18 darabot, és csokorba kötöttük, meg minden, nagyon szép volt. Szóval, megcsináltam ezt a kis virágot, és fél szemmel láttam, ahogy Balázs a kezébe vette, és ezzel a merengő tekintettel nézegette, majd egy elegáns mozdulattal beledobta a hamutartóba. Ennek nem tudom, örüljek-e (túl van rajtam, éljen, éljen) vagy szomorú legyek (nem is akar emlékezni a sok szép dologra, amit együtt csináltunk, jaj, jaj). Talán egy kicsit mindkettő. De azt a képet, amint szegény liliom a hamutálban landolt, és azt az arcot, amit vágott hozzá, szerintem nem fogom egyhamar elfelejteni.

A buli egyébként nagyon jó volt, és amúgy is, milyen jó lehet már, ha valaki napra pontosan egyidős a köztársasággal! Sokkal jobb, mint Diana hercegnő halálának napján születni. (Igen, ez én vagyok.)

Azt álmodtam, hogy veszekedtem anyával, a tesóm meg még direkt alám tett. Nem volt jó erre ébredni, de szerencsére kompenzálta, hogy Zsófi azzal keltett, hogy "Nikoletta!" XD

Amúgy meg gyűlnek a felhők, gyűlnek. A lelkem nehezen viseli a közelgő konfliktust. De megéri.

A fészbúk azt mondta, szerelmes vagyok.

Azt hiszem, elégedett lehetek ezzel a hétvégével. Sőt, a jövő héttel is, mert elmarad egy csomó órám. És ugyebár, akinek van házi rajztanára, és segít neki megírni a művtöri szakszeminárium dolgozatát, az ne panaszkodjon:D (kár, hogy az Itou Jakuchuu életrajz fordításában nem tud segédkezni...).

Szünetben délig fogok aludni, legalább kétszer. Alig várom. Meg elmegyek Ódrival a kgst piacra, és Tamással is találkozni fogok, meg Anitával, meg otthon is leszek mert már hiányzik. Jól megölelem anyukámat ha hazamegyek:) meg apát is meg a buggyant húgomat is.

Láv, písz, hepinesz.

Meg akarom nézni, először magyarul, mert abba szerettem bele. Aztán japánul, végig, a vágatlan verziót, mert úgy az igazi. Egyszer úgyis elmegyek a Kettős oromhoz, majd meglátjátok!

Régen voltam már ilyen jó buliban, mint csütörtökön. Fantasztikus képek születtek. Ma délelőtt pedig elmentem a piacra, és vettem egy csőrikés pulcsit. Azon gondolkoztam, nekem nincsenek is normális ruháim...:D

Jó ez a nap.

És olyan közel...:)

Öööö a puruttya buli. Összeszedtünk Zsvel két arcot, Attilát meg Pistit. De már elmentek. Adri meg le. Én meg posztolok. Zs én szeretlek, nemcsak részegen. Komolyan. Tudod mér költöztem ide:D
Zoli azt mta jön. Szeretettel várjuk.
Ittas posztolás rulz.
Légypapír Niki voltam (szigorúan nem y-nal!!!).
Písz.
De mennyivel értelmesebb már ez a poszt mint amit Gabinál írtam (h a metallica rulz meg minden, pedig a saint anger után nem is!).
Bad medicine is all I need.
(Van valakinél? Az lécci jelentkezzen!!!!!)
(Urgent!!!)
(Ú és neked nem kell meg nem úgy nézel rá...... nem mi?:D mindenki ezt mja:D)

POSZTOLJ RÉSZEGEN. NEM ÉN VOK AZ HANEM A SZOBA TÖBBI TARTALMAAAAA ÓÓ.

GABIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII MÉR NEM JÖTTETEK KI????
AZ EGÉSZ VILÁG KAPJA BE A FASZOMAT.
MÉÉÉÉR NEM MENTEM HALÁSZNAK???
ÉN MONDOM, ILYEN ROKKENROLL SZUPERHŐSNEK LENNI KÍVÜLRŐL SOKKAL VONZÓBB.

Írta: Zuzu Petals (a legnagyobb Los Angelesben)

Rohadtul ideges vagyok, és amikor így megyek el bulizni, sosincs jó vége. A múltkor is az volt a baj, hogy felkúrták az agyam a BTK-val, meg a kávézgatással, és kénytelen voltam ööö fogyasztani XD

Elegem van abból, hogy ha fejreállok, akkor sem elég a szemét egyetemnek. Ha fiú lennék, akkor azt mondanám, hogy legszívesebben beleélveznék a rohadt elte szájába, miután egy 40 centis műfasszal szétkúrtam, ahogy lehet, és még össze is vertem. Korbáccsal. Sőt, megdugnám egy talicskával.

http://bizarr.puruttya.hu/bypost/2009/10/07/Taligaval_is_lehet_szorakozni

Lassan indulunk Zsével a puruttya-buliba. Egész nap az járt a fejemben hogy mi benne az átverés????:D Tuti, hogy lesz valami kicseszés, biztos vagyok benne, ez túl szép, hogy igaz legyen:D (ingyen pia és kaja csak úgy? ne mááááár:D)

Jöjjön most egy kis rinya.

Az a probléma, hogy nem találom a helyem, még mindig fenn áll. Azt sem tudom, mit akarok, sőt már azt sem, hogy mit nem. Megette a fene az egészet. Viszont, lényegesen jobb a kedvem, mint tavasszal (azóta rájöttem, hogy nincs is személyiségem, és így el tudtam fogadni dolgokat...bár lehet, hogy mostmár túl könnyen megy).

Gabi szerint van egy új skillem, amivel kapcsolatban nekem leginkább az a véleményem, hogy wtf?! Értetlenül állok nem egy esemény előtt, az az igazság. Sőt, magam előtt is értetlenül állok.

Valahol, út közben elhagytam az illúziókat...valaki nem segítene megtalálni? Nem akarok illúziómentes életet, meg túl sok valóságot. Szerintem rászokom a fűre, aztán jöhet az LSD, majd a heroin, és végül egy mocskos sikátorban fogok elpusztulni. De legalább repülés közben...

Az egyetem sem megy úgy, ahogy kellene. Ez elszomorít... bár, a héten kaptam egy ötöst jeee:D

Amúgy nem értem, miért van mostanában lepra kedvem. Nem kéne, annyira nem rossz nekem, mégis, mindig elbassza a hangulatom valami.

De csütörtökön megyek puruttya bulira. Van pólóm is. Nagyon király lesz. Aztán pénteken haza egy kicsit. Hiányzik anyuapu, meg a lökött húgom is...

Olyan gyámoltalan vagyok.

És nem értem miért, miért, miért, mikor nincs okom rosszul érezni magam.

Vicces, hogy azért nem mentem ma egyetemre, hogy ne maradjak le:D

Múlt héten egyszerűen nem bírtam bemenni a csütörtöki zhra...

Különben meg ma nem értem mit hisztiztem tegnap, de azért az nagyon aranyos volt, amikor kinn ültem a folyosón Zolival, és már majdnem elsírtam magam, az orrom alá dugott egy cigit, azzal a szöveggel, hogy most itt az ideje rágyújtani.

A húgom meg fejemhez vágta, hogy állandóan csak panaszkodni tudok. Bírom, milyen egyszerűnek látja a világot 12 évesen:D Én is akarok ilyet.

Minek kellett nekem egyetem? Lehettem volna halász...

Utálom, amikor vége van a hétvégének.

Annyira jó. De a hülye, unalmas hétköznapok, a szürkeség, nem jók. A hétköznapok megölnek. Márpedig most arra nincs kapacitásom, hogy hétvégét csináljak belőlük, nélküle meg annyira nem is akarok.

Megint sikerült belemásznom a sűrűjébe.

Tényleg nem tudom, mi lesz velem.