Zs: - Úúúúú egy mellbimbó!
Ódri: - Te bolond vagy. De azért egy kis bőrét nekem is hagyjál!


Mentségükre legyen szólva, egy mell alakú szülinapi tortáról van szó. A kedves szobatársak véletlenül sem lettek kannibálok.

A végzet utolért minket.

Tegnap megjelent az első robotninja kém. Még jó, hogy a szobánk robotninja-biztosan van beredezve!

Azt álmodtam, hogy veszekedtem anyával, a tesóm meg még direkt alám tett. Nem volt jó erre ébredni, de szerencsére kompenzálta, hogy Zsófi azzal keltett, hogy "Nikoletta!" XD

Amúgy meg gyűlnek a felhők, gyűlnek. A lelkem nehezen viseli a közelgő konfliktust. De megéri.

A fészbúk azt mondta, szerelmes vagyok.

Régen voltam már ilyen jó buliban, mint csütörtökön. Fantasztikus képek születtek. Ma délelőtt pedig elmentem a piacra, és vettem egy csőrikés pulcsit. Azon gondolkoztam, nekem nincsenek is normális ruháim...:D

Jó ez a nap.

És olyan közel...:)

Öööö a puruttya buli. Összeszedtünk Zsvel két arcot, Attilát meg Pistit. De már elmentek. Adri meg le. Én meg posztolok. Zs én szeretlek, nemcsak részegen. Komolyan. Tudod mér költöztem ide:D
Zoli azt mta jön. Szeretettel várjuk.
Ittas posztolás rulz.
Légypapír Niki voltam (szigorúan nem y-nal!!!).
Písz.
De mennyivel értelmesebb már ez a poszt mint amit Gabinál írtam (h a metallica rulz meg minden, pedig a saint anger után nem is!).
Bad medicine is all I need.
(Van valakinél? Az lécci jelentkezzen!!!!!)
(Urgent!!!)
(Ú és neked nem kell meg nem úgy nézel rá...... nem mi?:D mindenki ezt mja:D)

POSZTOLJ RÉSZEGEN. NEM ÉN VOK AZ HANEM A SZOBA TÖBBI TARTALMAAAAA ÓÓ.

GABIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII MÉR NEM JÖTTETEK KI????
AZ EGÉSZ VILÁG KAPJA BE A FASZOMAT.
MÉÉÉÉR NEM MENTEM HALÁSZNAK???
ÉN MONDOM, ILYEN ROKKENROLL SZUPERHŐSNEK LENNI KÍVÜLRŐL SOKKAL VONZÓBB.

Írta: Zuzu Petals (a legnagyobb Los Angelesben)

És most, szemezgessünk téemkás János gyöngyszemeiből:

"Ha ilyen barbár lennék, fölakasztanám magamat. És amúgy 600 disznót öltem meg, mert nem nézik ki belőlem, de böllér vagyok. Atyaúristen, ilyen emberek vannak? Loptam már cseresznéyt, de nem fával együtt!!! Igaz, hogy buli volt, és ilyen előfordul... biztonsági őr is rabolt már bankot a Széna téren! Én kaptam volna 10 évet, amikor sorállományos voltam! Ez a divat, meg a félszem!!!! És elnézést, hogy zörgök (Mondja, miközben szétveri az ajtófélfa maradványait meg fűrészel). Született tehetség vagyok! Egyem a hangját, annak kéne megcsinálni, aki tönkretette! Ilyen barbárt! Föl kéne akasztani, ÉLVE!!!!!!!! Micsoda szemétláda ember lehet( emberből meg ugye van Ember, tehát nagybetűs, és ALSÓ). Ha nem lennének ilyen emberek, nem lenne munkám! Ez nem javítás, restaurálás! Bárki volt, egyem a hangját, meg a göndör mosolyát! Aki berúgta, annak milyen szégyen volt ez... Biztos a kölykömet is kinyírtam volna, ha ilyet csinál az ajtóval, kár hogy nem láttam, hogy ki volt! A kezem nem a helység kalapácsa! De ha kell, 13 kilométert is úszok! A balatonátúszás 9000 kaprcsapás! Az éjféli misére odaérek. Nem vagyok vérfarkas, de érzem a teliholdat! Akkor is úszni fogok ma a Balatonban!!"

Back

Nem gondoltam volna hogy ennyire jó lesz visszaköltözni. Igaz, hogy bejártam fél pestet a cuccaimmal, meg a Gabi cuccaival, aki nem tudja, hogy a Kálvin, vagy a Kálvária téren lakik...de el is felejtettem az egész cipekedést, ahogy beléptem a koliba. Olyan látni az itteni arcokat, mintha el se mentem volna, vagy nem két hónapot töltöttem volna otthon, hanem egy hétvégét.

Úgy örültem a Dunának, a négyeshatosnak, még a kosznak is:)

Sőt jobban meggondolva a pakkal bóklászás is vicces volt:D

Csak ne hiányoznának annyira, akik otthon maradtak.... Tamás beköltözhetne a szomszédba, például, meg elviselném a tesóját is, sőt, még egy kósza rajztanárt is:)

Hajjaj...

Hazaköltöztem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen rosszul fog esni. Semmi baj a családdal, vagy ilyesmi, egyszerűen nem tudom megszokni a csendet, a nyugit, azt, hogy nincs folyosó, ahova kiülhetek, nincsenek szomszédék és nem megyek át kávézni a b204be. Nincs dokk se, meg semmise. Szerintem be fogok kattanni a nyáron. A helyzetet pedig csak fokozza, hogy nincs időm elpakolni a mondattan uv miatt, és a szobám tele an a koliból hazahozott cuccokkal, a ruháim pedig zsákokban vannak. Tisztára mint egy turkáló.

Arról pedig nem is beszélve, hogy megőrülök, mert nem tudom kiverni a fejemből, akit már ki kellett volna hónapokkal ezelőtt. Nem arról van szó, hogy ne bírnám felfogni hogy nem és nem és nem (amit mellesleg napjában 20 milliószor mondogatok magamnak is). Ennyire nem vagyok hülye. Az értelem szintjén minden rendben van. Viszont az, hogy hetente háromszor vele álmodok, az már egyáltalán nincs rendben. Erre már nem mondhatja senki, hogy direkt csinálom. De még az álmaim sem jók... Mindig szidom magam, hogy miért csinálom ezt, úgyis megint lelép, úgysem vagyok jó neki. És mégis minden egyes alkalommal engedek, és minden álmom alatt kidob, vagy mással látom, és sosincs jó vége.

Mégis azzal ébredek: csak álmodtam, hogy megint vele...?

Végtelenül szánalmasnak érzem magam, mert ez nem rám vall. Én nem ilyen vagyok. Ha valaki menni akar, akkor menjen, viszlát. Legfeljebb sírok egy ideig, de ennyi, továbblépek. Most a fordítottja történt. Egyszer sem sírtam még miatta. De mindig ott motoszkál a fejemben, hogy ő erre ezt mondaná, ezt csinálná, ezt mondta, ezt csinálta. Azt sem tudom minek nevezzem ezt az egészet.

Undorító. Unom már. Dühít.

Remélem olvas (ki van zárva...) és akkor most még jól le is égettem magam. Ez lenne az ábszolút csúcspont.