kérem tisztelettel, a jútúb nem értelmiségi

Természetellenes vonzalmat érzek az idióta tárgyak iránt, amik rengeteg hülyeséget tartalmaznak, és mazochista módon élvezem őket tanulni, mert bár soha nem fogja tőlem megkérdezni senki, hogy a malabár katolikusok keleti vagy nyugati szír liturgiát követnek, és az euchalisztikus istentisztelet során hányszor függyönyözik el a szentélyt és melyik lépcsőn állva mit csinál a celebráns. Sőt, szerintem azzal sem fog odarohanni hozzám senki, hogy kérlek, áruld el, melyik zsidó ünnep van tisri elsején és másodikán, és hány áldást mondanak a Semá előtt és után, amennyiben esti imáról (Mááriv) van szó. De lefogadom, hogy a kopt zsolozsmázás sem érdekel majd senkit.

Az egyetlen mentségem, hogy szerintem ez érdekes. És gyönyőrű.

Annyira untam már, ahogy szegény kis szellemi termékeimet tartalmazó blog kinézett... a fotosoppolt kép a szitakötő helyére pedig nem érkezett meg Gabitól, aki megígérte kb fél éve :D Persze az már az én hibám, hogy nem értek a képszerkesztéshez...

A vizsgaidőszak száksz, de eddig egész jól alakul... Már csak egy vizsgám van hátra, amivel jól megszívattam magam, mert egy olyan pszichopata tanárnál van, akinél ha egy fél szót rosszul mondok, meg fog ölni. Jah igen, ez a poén, hogy szóbeli... feltétlenül szadistánál kellett szabad kreditből felvennem akármit is.

Elkezdtem olvasni a 17. sötételf-könyvet. Következő félévben veszek fel szerepjáték-kurzust a TTK-n... Aztán a rajztanár telepíti nekem a wowot, és akkor mindennek vége.

Tegnap éjjel nem tudtam aludni, és eszembe jutott, hogy idén nyáron Párizsba készültem. Még valamikor február környékén találtam ki a dolgot, amikor Cs.-vel beszélgettünk róla, hogy ő még soha nem volt Franciaországban. Párizs az egyik olyan hely, ahova, ha kezembe nyomnának egy repülőjegyet, ami csak oda szól, mennék. Az, hogy nem beszélek franciául, mellékes. (Meg az is, hogy a franciák nem a szívem csücskei...ha már ott lennék megint, úgyis elmennék megköpködni Clemenceau sírját. Milyen dolog már egyébként az is, hogy a Louvreban, ami nem a halászi kúria, nincsenek kiírva a dolgok, csak franciául...)

Mindenesetre Párizst már cseszhetem, mert nincs kivel elmenni, és pénzem sincs rá. Az igényszintem nagyon lecsökkent, mert a Tisza-partra készülök sátorozni helyette. Meg Voltra. Majd megnézem a soproni nevezettességeket az Eiffel torony meg a Notre Dame helyett. A Szajna helyett meg minden nap látom a Dunát.

Ja és erről az egészről még az is eszembe jutott, hogy annak idején, B. azt mondta, ha legközelebb Párizsban járok, akkor majd ő lesz ott velem. Még meg is ígérte. Na hát ezen akut röhögőgörcsöt kaptam olyan hajnal 2 magasságában. Az ígéretekhez így állok hozzá újabban.

És azt álmodtam (miért is lenne nyugtom, ha már sikerült elaludni...), hogy kettes lett a keleti vallások vizsgám, és a tanár a piros ingében feszítve leosztott, hogy mégis mi a fenét képzelek magamról, hogy nem tudtam normálisan elemezni egy mezopotámiai reliefet. És elvárja, hogy augusztusban(!) menjek el javítani. Mellesleg a reliefen látható volt Enki isten hátasállata, a halkecske.

Ó és a legjobbat majdnem elfelejtettem. Mostanában egyre gyakrabban előfordul, hogy maróan görcsöl a gyomrom. Remélem fekély (anyukámnak is van, szóval jók az esélyeim). Kizárt, hogy idegi alapja legyen. Maga vagyok a megtestesült nyugalom!