gondolmány

Mikor hazaértem tegnap, anyukám azzal fogadott, hogy a házba fog költözni egy család, akiknek van egy bomlott elméjű lányuk, akit még senki sem látott, de éjszaka szokott kiabálni, és nem hajlandó tisztálkodni. Namármost, ha még senki sem látta, akkor nem tudom, honnan szedték, hogy nem mosakszik, de amint meghallottam a dolgot, teljesen kétségbeestem.

Amióta megnéztem a Kört, van egy olyan parám (az udvarunkon levő régi kutat leszámítva), hogy megyek a lépcsőházban felfelé, és a lépcsőfordulóban egyszercsak ott fog állni Samara. Persze ez a dolog egyre inkább elhalványult, ahogy teltek az évek, sőt mostanában már eszembe se jutott...de mostantól mi lesz??????

Mi lesz, ha jövök hazafelé este valahonnan, és egyszercsak szembe találom magam az őrült szomszéddal???? És a hosszú haja csimbókokban az arcába fog hullani?? És elindul felém??? Ésnem lesz hova menekülnöm??? És az alvó ház fel sem figyel a sikolyaimra?????Meg fogok halni az ijedtségtől...

És persze megint sikerült összebalhézni a családdal, miért is ne. Nagyon rosszul tud esni, hogy pont azok baszogatnak a legjobban, akiktől azt várnám, hogy támogassanak meg szeressenek akkor is, ha mondjuk nem vagyok tökéletes.

És azt álmodtam, hogy Zsófit kirúgatta a koliból a KDB, mert tizennégyen meghaltak és negyvenhárman megsebesültek.

I'm having sooooo much fun.