2010. március 8., hétfő

Az arcüregemet megtámadó kórság valószínűsíthetően az ebola és a kergemarhakór puszipajtásaként szocializálódott. Persze közöttük mindig elnyomva érezte magát - elvégre nem képes egy nap alatt kifolyatni valaki vérét a pórusain át, például.
Azonban most megelégelte az örök sereghajtó szerepét: ellenáll a második fajta antibiotikumnak, és miközben kilyukad a gyomrom a kapszuláktól, ő köszöni szépen, vígan elvan az orr-és egyéb mellékütegeimben, sőt, már a családalapítást fontolgatja.

Kinyúltam, holnap 2 zh.

3 megjegyzés:

  1. ugyan, biztos hamar meggyógyulsz ha felszúrják az arcüreged! :D nekem is volt ilyen, csak nem volt vele semmi bajom, azon kívül hogy taknyos voltam, fél év alatt elmúlt magától semmit nem szedtem rá... gyógyulj meg!

    VálaszTörlés
  2. köszi... de én nem akarom hogy tűket döfködjenek az arcüregembe xD

    VálaszTörlés