gondolmány

Megöl az unalom. Szakad az eső, ki sem tudom húzni a lábamat sehová. Mászkálok itthon, mint valami kóbor lélek, nézek ki a fejemől, azt se tudom, mi van, nem találom a helyem.

Szombaton kisvárosunk csapatát erősítettem a legfittebb város cím elnyeréséért folytatott küzdelem során: sakkoztam. Az indulók átlagéletkora 50, a mezőnyben 2 db női játékos. Egy fazon, aki gondolom már nem az első sörét fogyasztotta aznap, beordibált az aktuális ellenfelemnek, hogy: "Hűűű Jauzsi, a táblát figyejjed! Ha vesztel, legalább már tudom, mér vót!" Egy élmény volt. Komolyan. De legalább láttam focizni apát, aki megmentette a meccset és amúgy is ő a legkeményebb, lealáz minden huszonéves kis pöcsöt rúgott egy nagyon szép gólt.