A kapcsolatunk szintet lépett.
Voltunk a sóstói házban, gyerekkori fényképeket nézegettünk, meg iskolás rajzokat, és végre ketten voltunk egyedül.
Olyan jó, jó, jó. És még motoroztunk is, bár csak Tokajig.
Teljesen rákattantam Péterfy Bori második albumára. Amúgy meg ez a nyár eléggé nagy punnyadás, semmi érdekesről nem tudok beszámolni. A legutóbbi izgalmas dolog a beertokot és a rajztanárral töltött időt leszámítva az egri hétvége volt Zolinál.
Gondolkodom most is sok dolgon, csak nem írom le őket, hanem inkább elmondom valakinek. Meg is lennék ijedve, ha nem járna az agyam semmin. Az nem én lennék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése