Az elmúlt pár nap tanulsága, hogy minden tiszteletem a császármetszéssel szülő anyáké, akik ellátják a babáikat a fincsi kis fájdalmak ellenére is - ezeket jelenleg én is tapasztalom. De legalább fel leszek készülve mindenre, majd ha lebabázok (és anyát odaköltöztetem magamhoz egy hétre segítség gyanánt :D)
Ha bárkinek kérdése lenne, szívesen megosztom a laparotómiával kapcsolatos tapasztalataimat...*
A miért pont velem történik ilyen, és megint el van cseszve a fél nyaram maszlagtól (megint nem lett jogsim, megint nem tudtam dolgozni stb) inkább megkímélem magam, nincs kedvem ilyeneken gondolkozni...
Ja, és nem tudok elmenni a diplomaosztómra, mert csak hétfőn szedik ki a varratot :(
*lányok, menjetek nődokihoz. komolyan.
azta, sajnálom, legyél jobban hamar!!!! ez váratlanul jött vagy mi? (legugliztam, hogy mi ez, pedig nézem a Grészklinikát)
VálaszTörlésköszi! igazából napról napra erősebbnek érzem magam, szerencsére. áprilisban derült ki, hogy meg kell műteni, aztán most került rá sor.
VálaszTörlés