Kalács az ugyan nem sült, mert nincs sütőnk, de az egyik magyar lyánynak küldött az anyukája bejglit. Omnomnomnomnom...
Tulajdonképpen Zsófival abban a hitben voltunk, hogy egy ordibálás-és stresszmentes karácsonyunk lesz, mert mi a 24-i (!!!) bevásárlás után szépen megsütöttük a fasírtunkat, puccba vágtuk magunkat, és teljes lelki nyugalommal átsétáltunk a lányokhoz az utca másik végébe, ahol a mi kis partink helyszíne volt... Beléptünk, a lányok meg fel-le rohangáltak a konyhában, és egymással kiabáltak a félkész kaja fölött, enyhén becsípve :D Stílszerűen felvisítottam, hogy: "Legalább karácsonykor ne veszekedjeteeeeeek!" Majd végül minden kész lett, és még forralt bort is ittunk :)
Ahhoz képest, hogy soha nem ünnepeltem még külön a kiccsaládtól, nem is sikeredett rosszul :)
Szóval, boldog karácsonyt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése