2009. július 5., vasárnap

VOLT - optimista kiadás

Lefeküdtem péntek éjfélkor, de alig bírtam aludni, mert annyira izgatott voltam. Negyed ötkor kelés, felvettük G.-t és anyáék bevittek a vonathoz. Felszálltunk, elindultunk, és átültünk a dohányzó kocsiba (ilyet még sosem csináltam...). Fél 9 körül már a keletiben voltunk, a VOLT különvonat Sopronba 10:20-kor indult. Ez alatt a két óra alatt bereggeliztünk a mekdonelcben, és beszereztünk két sört és két jégkrémet, amit útközben elfogyasztottunk. Nem mertünk többet venni, mert nem volt annyi eszünk, hogy vigyünk magunkkal egy hűtőtáskát... Indulás előtt még beszaladtam egy boltba, és vettem egy pár zoknit, ugyanis a reggeli félkómás állapotomban anya egyik rózsaszín és narancssárga csíkos sportzokniját sikerült felhúznom:D

Azt utazás igen kedélyesen telt, vicces emberekkel ültünk egy kocsiban:D pl megkínáltak meleg sörrel...nem kedves?:D Fél 2 körül értünk oda Sopronba, ahol gyorsan bedobtunk egy kávét, aztán kerestünk valami buszt és indultunk a fesztiválra. Közben további söröket szereztünk be, amit a mobilvécék tövében levő bokrok romantikus közegében ülve fogyasztottunk el. Ezután karszalag, újabb sörök és mászkálás következett. Rengeteget beszélgettünk, meg röhögtünk az embereken, és G. sikeresen leégettXD Fél hattól megnéztük Péterfy Borit, és sajnálattal állapítottuk meg, h G. túlzottan józan még ehhez:D Közben néhányszor megpróbáltam felhívni Cs.-t, akivel előzetesen megbeszéltem, hogy bedobjuk hozzájuk a hátizsákokat, de ki volt kapcsolva, úgyhogy megkerestük a csomagmegőrzőt. Közben volt még néhány hasztalan próbálkozásom, hogy elérjem Cs.t, mert úgy volt, hogy Mansonra is együtt megyünk, de folyamatosan ki volt kapcsolva. Gondoltam, biztosan lemerült, a töltőjét meg otthonhagyta... A koncert után szereztünk még sört, meg ágyas pálinkát (nagyon finom volt...), és felváltva feküdtünk egymás ölében a fűben. Aztán egyszercsak megcsörrent a telefonom, és felhívott Cs., hogy 5 perc múlva a bejáratnál találkozhatunk. G. erre azt mondta, hogy ő lelép, és a keletiben találkozunk...egész nap próbáltam neki bemagyarázni, hogy NEM, nem tűnök el, pláne nem Cs.-val és olyan értelemben, ahogy ő gondolja.... de hajthatatlan volt, és elment megkeresni a szinttársait, én meg Cs-t.

22:00-től kezdődött a Žagar, amit megnéztünk, de nem maradtunk ott végig a Manson miatt. Sajnos nem játszották a Wings of Love-ot, amit nagyon szeretek...

Ésakkor..........

Átvonultunk a nagyszínpadhoz, és nagyon jó helyen álltunk, pont láttam a színpadot is, meg a kivetítőt is. Azt kell mondjam, régen voltam már ilyen jó koncerten... Bár annyira nem estem hanyatt az új albumtól, azokat a számokat játszották, amik egész jók és tudtam a szövegüket is. De amikor a régebbi dalokat nyomták, az volt az igazi... Cs. végig vagy mellettem vagy mögöttem állt, aztán énekeltük a szövegeket, meg ugráltunk, és annyira hogy nagyon... The Dope Show...Rock Is Dead...Sweet Dreams...Disposable Teens...The Great Big White World...The Beautiful People...The Love Song....

"...whatever doesn't kill you, is gonna leave a scar..."
"...you can't take this from me...forbidden in heaven and useless in hell..."
"...we used to love ourselves, we used to love one another..."
"...everyone will come, everyone will come to my funeral to make sure that I stay dead..."
"...hate today, no love for tomorrow...we're all stars now in the dope show..."

A koncert után összeszedtem a cuccaimat, és Cs. azt mondta, kikísér az állomásra, 2:50-kor indult vissza a vonat Pestre. De annyian álltak a buszmegállóban, hogy inkább elindultunk gyalog, és út közben kellett rádöbbennünk, hogy baromi messze van... Szerencsére jött egy farmotoros Ikarus busz XD és felszálltunk rá, bár Cs. azt mondta, hogy végső esetben aludhatok nála. Sikeresen odaértünk, és megvárta velem az indulást, és még G.-t is sikerült összeszednem és együtt csövezhettünk a kocsi végében a WC mellett egy sarokban, mert ülőhely nem volt, csak Győrtől...a körülményektől függetlenül sikerült egész jót aludnom:)

És röpke 10 óra elteltével már itthon is voltam:D

Utaztam 800 km-t, annyira álmos vagyok, hogy úgy érzem, mintha haluznám amik történnek velem, de akárhogyis, megérte. Nagyon megérte.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése