Hazajöttem a családi balatonozásból, és amellet, hogy tényleg egész szép színem lett, most az a legfontosbb prolémám, hogy romlott volt-e a somlói amit tegnap este vettem, és ma ettem meg, és attól van-e hányingerem.
Persze a strandot most sem úsztam meg gyökerek nélkül. Egyik nap mellénk ült egy öreg nő, akiről rettentő sokat tudtam meg (pl napi 3 doboz cigit szív el, és minden ételben a majoranna a legfontosabb!!!), és az emberek odajöttek, és lefényképezték. Igen, itt én vagyok a gyökér, mert fogalmam sem volt, ki lehet, de amúgy haláli dumája volt, nem tudtam mellette a könyvre figyelni, amit olvastam, akkora hévvel mondta, hogy "a majorannnaaaaaaaaaaa, nem érted, a majorannnaaaaaaa!!!" :D Viszont újgazdagéktól pénteken a hideg kirázott. A nőnek már a hanghordozásától is frászt kaptam. Kb 2 órán át arról beszélgettek, hova járatják a fiaikat lovagolni, és hogy jól tanulni nem menő (így van, nem a gyereked a hülye, vagy épp véletlenül sem szarik az egészbe, neeeeem, azért pocsékak a jegyei, mert tanulni nem menő). Arra is rájöttem, hogy sokszor egyszerűen undorodom az emberektől. Egy szerencsétlen pasas rosszul lett, két méterre tőlünk húzták ki a partra matracostól. A vízimentő srác elszaladt az orvosért, kijöttek a mentők, és kb 2 perc alatt 100 ember állta körül a beteget, taposták egymást, egy gyerek meg vattacukorral a kezében tolakodott előre, hogy lásson. Még a vízből is kijöttek. Gusztustalan állat az ember.
Persze jó volt a nyaralás, pihentető. Aznap lefeküdni érdekes, új élmény:D Meg persze a földvári somlói isteni finom és utánozhatatlan, még ha most valószínűleg attól vagyok beteg, akkor is:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése